Cikkünkben ezúttal a szimfonikus metál képviselőit vesszük górcső alá, illetve olyan lemezeket, melyek jobbára a szimfonikus metál jegyeit viselik, azon belül is a legalapvetőbb albumokat, amelyek szinte minden kemény zenét kedvelőnek ismerősen csengenek – legalábbis ildomos lenne.
1. Blind Guardian – Nightfall In Middle-Earth (1998)
Mi mással is indíthatnánk a listát, mint a szimfonikus metál nagyjaival, akik kicsit sem véletlenül kerültek az első helyre, hiszen bár minden eddigi lemezük kifogástalanul erősre sikeredett, mégis a fent említett korong tartalmazza a már-már legendássá vált dalokat. A Blind Guardian egyébként is arról híres, hogy dalaiknak a témája leginkább mesebeli lényekről szólnak – legyenek azok trollok, tündék, vagy esetleg sárkányok. További érdekesség, hogy a csapat Középfölde történetét is megénekelte már néhány dalban, sőt egész albumokon. Noha legutóbbi lemezük nem is olyan rég, egészen pontosan tavaly ősszel jelent meg, azért tény, hogy a Nightfall In Middle-Earth dalaira mindig öröm időt szánni!
2. Rhapsody – Symphony Of Enchanted Lands (1998)
Az immáron évtizedek óta Rhapsody Of Fire néven futó olasz zenekar évről évre „meseszerűbb” lemezeket dob piacra, melynek szerzeményei csodálatos kalandokra invitálja a hallgatóságot. Az egykoron Fabio Lione vezette formáció tökéletes összhangot ápol a power metál és a nagyzenekar keveredésével, amely egy finomabb, tisztább, és nem mellesleg sokkal jobb hangzást eredményez. Érdekesség, hogy a csapat Christopher Lee-vel is készített egy duettet, amely szintén e lemezen került elhelyezésre, noha a zenekar bármely más lemeze helye kaphatott volna a listán. Természetesen bármely más lemezük felkerülhetett volna a listára, azonban tény, hogy a Symphony Of Enchanted Lands a klasszikusaik királya.
3. Mägo de Oz – Gaia (2003)
Noha a spanyol zenekar jobbára a folkos, kelta elemekkel operálja közkedvelten lemezeit, nem mehetünk el amellett, hogy a főbb jellemzőik bizony a power metál és a szimfonikus metál között húzódik meg igazán. Az idén 20 éves debütálását ünneplő Gaia himnuszok seregével a dallistán lett a listánk „résztvevője”, hiszen a szimfonikus elemek tökéletesen tükröződnek a nóták szerkezeteiből, melyeket egyszerűen lehetetlenség kihagyni.
4. Therion – Secret Of The Runes (2001)
E zenekar már a 80-as években megkezdte pályafutását, és azóta is hűek stílusukhoz. Öltözékük egykor leginkább a gótikus metál képviselőire volt jellemző, ám mégis a szimfonikus metál egyik legkiemelkedőbb alakjai közé tartoznak, mi több, a Theriont tartják a szimfonikus metál alapító atyjának. A zenekar szinte bármely más alkotását választhattuk volna, viszont a Therion esetében is kitűnik, hogy a klasszikusok bizony mindig tudnak valamit.
5. Nightwish – Once (2004)
A Nightwish sikere egész egyszerűen vitathatatlan, ugyanakkor nincs még egy olyan banda, aminek olyan szinten vérremenő rajongói vannak, hogy ismeretlenek ugranak egymás torkának azon vitázva, hogy kinek van leginkább igaza. A válasz nyilván az, hogy senkinek, mert állásponttól függetlenül tisztelni kell a másik véleményét és pont. A zenekar máig legbrilliánsabb lemeze 2004-ben töltötte fel a boltok polcait, és egyértelmű, hogy a nóták igazi klasszikussá váltak azóta. Bármennyire is hihetetlen, de az idén immár 19 éves Once-ról lehetetlenség kedvenc dalt választani, ugyanis Tuomas Holopainen gondoskodott arról, hogy az egész művet teljes egészében imádjuk, és ne tudjuk eldönteni, melyik nóta válik abszolút kedvenccé – segítünk: mindegyik.
6 Within Temptation – The Silent Force (2004)
Minden bizonnyal a WT legmeghatározóbb albuma, a 2004-ben debütált The Silent Force. A lemez ugyanis olyan dalokat tartalmaz, melyek a mai napig fontos részét képezik a holland csapat repertoárjának. A Sharon den Adel vezette formáció korai stílusára leginkább a gótikus metál volt jellemző, amely az évek során kissé feledésbe merült. A csapat jelen állás szerint a modern metál jegyében alkot, lemezeik pedig folyton modernebb hangzást kapnak, így érthető, hogy a zenekar végleg elbúcsúzott régi önmagától.
7 Kamelot – The Black Halo (2005)
A svéd formáció mindig is kitűnt a szimfonikus metálosok soraiból, hiszen akkori énekesük, Roy Khan nagyon különleges hangszínnel rendelkezett, ezért is volt nehéz a csapat számára utódot találni, amikor a vokalista betegségére hivatkozva elhagyta a zenekart. A Black Halo számos duettet tartalmaz, melynek egyike, a Simone Siomonsszal rögzített The Haunting (Somewhere In Time) máig az egyik legnépszerűbb Kamelot-dal világszerte.
8. Epica – Omega (2021)
A Mark Jansen által életre hívott csapat legutóbbi lemeze az eddigi legsikeresebb korongnak lett titulálva mind a rajongók, mind a kritikusok részéről. A Simone Simons vezette legénység az Omega képében talán a legerősebb albumát köszöntheti, hiszen a nagyzenekar továbbra is kitűnő szerephez jutott, valamint a kórus részek is tökéletesen simulnak Simone csodálatos mezzoszoprán hangjához. Tény, hogy a zenekar már az elmúlt időszakban is rendre kifogástalan alkotásokkal rukkolt elő, az Omega azonban bebizonyította, hogy még mindig van feljebb.
9. After Forever – Decipher (2001)
2001-ben jelent meg a holland formáció második albuma. Az akkoriban Floor- és Mark Jansen vezette csapat – sok más együtteshez hasonlóan – stílusát a klasszikus (opera) ének és a hörgés keveredése, valamint a csodásan kidolgozott kórus dalbetétek alapozták meg. A lemez megjelenése után ugyan a csapat frontembere kilépett, de az együttes egészen 2009-ig folytatta a zenélést. A banda első két lemeze egyébként sokkal inkább ragaszkodott a szimfonikus elemekhez, mint a soron következő nagylemezek.
10. Xandria – Theater Of Dimensions (2017)
A Xandria révén ugyancsak nehéz a választás, hiszen minden egyes lemezüknek megérdemelt helye lenne egy ehhez hasonló listán, azonban tény és való, hogy a 2017-es debütálású Theater Of Dimensions által sikerült magasabb szintre emelniük a munkásságukat. A zene minden eddiginél súlyosabban aszól, az ének sokkal drámaibb ívet vett, a szimfonikus részek kifogástalanok, a kórusrészek pedig egyenesen ámulatba ejtők.
