2000 áprilisát írtak a naptárak, amikor boltokba került az After Forever bemutatkozó albuma, a Prison Of Desire. A formáció messze nem számított újnak a palettán, hiszen olyan zenekarok inspirálták őket mint az akkor már igen nagy hírnévre szert tett Tarja Turunen vezette Nightwish vagy az Anneke van Giersbergen neve fémjelzett The Gathering – többek között.
A banda indulása nem is sikeredhetett jobban, hiszen hamar felfigyeltek rájuk, ami arra ösztökélte őket, hogy a lehető leghamarabb lássanak neki következő korongjuknak. Floor Jansen most egy csodálatos utazást tett a múltba és elmesélte, hogy fogalma nem volt arról mit csinál amikor stúdióba vonult rögzíteni élete első nagylemezét, majd a kalandozás során olyan titokra is fényt derített, amivel eddig még nem is dicsekedett.
Emlékszem, úgy éreztem, hogy fogalmam sincs mit csinálok, ugyanakkor teljes mértékben bíztam a zenekarban. Azt hiszem meg volt bennünk az a fokú arrogancia, ami a tinédzserekre jellemző és amire szükségünk volt. Volt egy aprócska, 10 négyzetcentiméteres szobánk, emeletes ágyakkal, mindannyian ott aludtunk. Akkoriban még cigiztem. Mindössze néhány évig cigiztem. Most ez olyan, mintha egy másik életben történt volna!
– fogalmazott.
A dohányzás nem volt rám kihatással, a technika hiánya viszont igen. Soha életemben egyetlen énekleckét sem vettem, még akkor sem, amikor elkezdtük a Decipher felvételeit. Ötleteltem, mit hogyan kellene csinálni, másokat utánoztam, hogy megtalálhassam a saját hangomat. Évekig jártam furulyaórákra, és talán ez volt az, ami segített a légzéstechnikámon. Azt hiszem, hogy köszönettel tartozom ezért a szüleimnek.
– elmélkedett.
