Finn kardhordozóink újabb fejezettel gazdagították már emígy is terebélyes történelmüket, méghozzá egy nem is akármilyen alapkoncepcióval. Noha maga a korong a basszusgitáros, Sami Hinkka egy még kiadatlan könyvéből származik, – amely egy fantasy-történet a Vigilantes (Virrasztók) és a North Folk (Északi Nép) harcáról –, a dalokért ezúttal is Markus Toivonen kezeskedett, aki olyannyira magához ragadta a gyeplőt, hogy a tíz dalból kilencnél kizárólag az ő neve lett feltüntetve, egyedül a Fatherland mellett díszeleg Hinkka, mint szerző.
A fantasy-kötet története szerint, a Vigilantes (Virrasztók), hosszú kísérletezés után, egy bizonyos ritka (és titokzatos) elem segítségével képesek lettek arra, hogy lovaikkal a levegőbe emelkedjenek. A csodás elem iránti olthatatlan vágyuk azonban kegyetlenné és kapzsivá tette őket, és amikor egy kis északi törzs földjére áhítoztak, az szembeszállt, mígnem egy végső nagy csatában a törzset védelmező sámán és egy szökevény Virrasztó összecsapott a Virrasztókkal.
Az Ensiferum sikere talán pontosan abban mérhető, hogy mindenkinek megvan a maga szerepe, amelyben kedvére brillírozhat. 2007 óta a szövegek teljes egészében Sami Hinkka érdemei, Toivonen az ízléses dallamok mágusa, míg az új felállás egy új fényponttal gazdagította a beosztást; Petri Lindroos hörgése mellett ugyanis az új szintis, Pekka Montin lett a tiszta ének új felelőse, aki olykor igen karcos orgánumával, mondhati a tipikus metálos vonalat hozza, ezzel is egyfajta pluszt adva az új korszak fémjele gyanánt.
Az Unsung Heroes óta gyakorlatilag átfolytak rajtam a zenekar lemezei a Two Paths pedig egyenesen siralmas volt. Sajnos a 2017-es kiadvány a zenekar legrosszabb alkotása, lett, ami sajnálatos, mivel rendre imádtam mindazt, ami kikerült a kezeikből. Thalassick című lemezükre jóval többet kellett várni a megszokottnál, a kiadvány épp a Covid-járvány kellős közepén érkezett, és ezáltal magával is hozott egy nagy adag újfajta szellemiséget, amely felért a frisslevegővel.
Noha a Thalassick sokkal jobbra sikerült, mint elődje, mégsem tudott maradandó pillanatokat okozni, ellenben a most debütált Winter Stormmal. Kevés zenekar képes elérni azt, hogy a monumentálisabb dalaik ne fulladjanak unalomba, hanem minden egyes lerakott hangjegy valami egészen bámulatos, emblematikus pillanatot hordozzon.
Az Ensiferumnak ez nagyon is a DNS-ében van, és bár most nem kaptunk annyira grandiózus darabokat, azért akad néhány tétel, amely nemcsak a hét percet ugorja meg, de közel kilenc percen át szédíti a hallgatót, mindezt úgy, hogy közben nincs sem túlírva a dal, de még csak nem is érződik üresjáratnak ha egy-egy szóló hosszabbra nyúlik.
A Winter Storm egy jól összerakott lemez, amelynek minden egyes dala bizonyos célt szolgál, megalkotva egy kerek egész történetet. A korong két leghosszabb dala a Long Cold Winter Of Sorrow And Strife valamint a From Order To Chaos, melyek tulajdonképpen a legkiemelkedőbbek is. Noha elsőre meghökkentő lehet, hogy megütik a 7-8 percet, meghallgatva nár kevésbé festenek túlzottan komplexnek.
A tipikus Ensiferum-esszenciát a Fatherland és a The Howl szolgáltatja, utóbbi egyébként toronymagasan a lemez legjobbja. Into, outro és átvezetők is szerepet kaptak némi csekély hagyománynak eleget téve, s noha egyes esetekben ezek feleslegesek, most mégis olyan atmoszférateremtő jelleggel bírnak, amire kevés zenekar érez rá ennyire jól.
A Scars In My Heart is úgymond visszanyúl a gyökerekhez, a dalban ugyanis az Eleine énekesnője Madeleine Liljestam vendégszerepel, aki finom orgánumával veszi át a stafétát a csordavokálokban egészen ütős finn uraktól, és ha valaki, akkor ő igazán tudja, hogy a kevesebb olykor több.
A banda talpa alatt valamelyest megingott a talaj, amikor 2017-ben kiadták a Two Paths című korongjukat, amely azóta is a leggyengébb lemezüknek van titulálva, megjegyzem, jogosan, a 2020-as Thalassick azonban már ismét megkongatta a remény harangjait, a Winter Storm pedig egy tisztességes produkció lett, mondhatni egy, a zenekar örögségéhez méltó kiadvány.
Dallista:
1. Aurora
2. Winter Storm Vigilantes
3. Long Cold Winter of Sorrow and Strife
4. Fatherland
5. Scars in My Heart (feat. Madeleine Liljestam)
6. Resistentia
7. The Howl
8. From Order to Chaos
9. Leniret Coram Tempestate
10. Victorious
Album: Winter Storm
Előadó: Ensiferum
Kiadó: Metal Blade Records
Megjelenés: 2024. 10.18.
Értékelés:8,5/10
