Ma debütált az Epica vadonatúj, sorban kilencedik nagylemeze, amely az Aspiral címet viseli. Noha a korong kevesebb, mint 24 órája látott napvilágot, máris aratja a maga sikereit a lejátszási listákon, olyannyira, hogy egyes országokban már az első helyet birtokolja.

Simone Simons most elmesélte, hogyan zajlott az újdonság készülése, amelynek folyamatában merőben nagy szerepet játszott az énekesnő tavaly nyáron megjelent, Vermillion című szólólemeze. Simone elmondása szerint, az Arjen Lucassennel folytatott munka során nemcsak arra csodálkozott rá, mennyire színes skálán tudja aktiválni a hangját, de időközben arról is meglepődve vett tudomást, hogy ez idő tájt sokkal jobb énekes vált belőle.  

„Arjen határozottan egy géniusz, olyan, mint egy muzikális százlábú, tényleg mindent meg tud csinálni, nagyon keményen dolgozik, a dalokat pedig kifejezetten az én hangomra írta. Jól tudja, vokálisan mi mindenre vagyok képes, én pedig azonnal szerelmes lettem az általa írt dalokba. Csodálatos volt a közös munka. Igazán szórakoztató és gyors folyamat volt, amikor felvettük az énekes részeimet. Nagyon jó hangulatban telt az egész, Arjen kihozta belőlem a legjobbat, amiből nagyon sokat tanultam.” – örvendezik.  

„Sokkal több mindenre vagyok képes, mint gondoltam, ezt pedig az Epica új lemezén is kamatoztatni tudtam. Ez egy nagyon szuper lemez lett, amely meg mutatja a hangom sokszínűségét. Arjen csodálatos munkát végzett az által, hogy teret adott nekem, így szó szerint és átvitt értelemben is kiénekelhettem a szívemet.” – osztja meg tapasztalatait.

Az énekesnőnek azonban egy kisebb mumussal is szembe kellett néznie az önálló korong készítésekor, ezúttal ugyanis minden egyes kórust és háttér vokált egyedül kellett asztalra tennie.

„Az Epicában általában két-három háttérénekesünk van, olykor persze én is éneklek, de erre a feladatra kifejezetten három vagy több csodálatos hölgyeményünk van, a Vermillion-on azonban mindent egyedül kellett csinálnom.”  – vezeti fel a nehézséget.

„Arjen lehetőséget adott arra, hogy több kórust énekeljek, különböző harmóniákban, amit iszonyatosan jó volt visszahallgatni. Olyan volt, akár egy létező, óriási kórus, amely kizárólag az én hangomból áll. Megmutatta a beprogramozott dallamokat, én ráénekeltem, néhány perccel később pedig már készen is volt a teljes Simone-kórus.  Ekkor azt mondtam, hogy: »oké, most akkor csináljunk egy sokkal magasabbat«. Arjen teljesen meglepődött, azonnal megkérdezte, hogy: »biztos, hogy ezt akarod?«, én pedig rávágtam, hogy: »persze, miért ne?«.” – folytatta gondolatmenetét.

Simone mindaz mellett, hogy Arjen profizmusát méltatta, arra is kitért, hogy a köztük lévő összhang nagyon fontos tényező volt a munka során, noha ez ugyanúgy érvény más művészekre is, akikkel együtt dolgozik.

„Igazán felszabadító volt Arjennel dolgozni, bizonyos szempontból biztonságérzettel töltött el, és azt hiszem, hogy kifejezetten fontos, hogy egy hullámhosszon legyél azzal, akivel zenét írsz, de ez ugyanúgy érvényes például a hangmérnökre is, amikor rögzíted az énekeidet. Egy szóval, fontos, hogy jó kapcsolatban legyél azzal, akivel együtt dolgozol, nekem ez egy pozitív visszajelzés volt, és ami még ennél is fontosabb, hogy sokkal jobb énekessé váltam.” – tette hozzá.

Mint kiderült, pihenésre aligha akadt ideje, hiszen alig kitette a lábát a stúdióból, már úton is volt az Epica írótáborába, hogy megalkossák kilencedik mesterművüket, az Aspirált.

„Miután befejeztem a Vermillion vokáljainak felvételeit, szó szerint a vonatról száguldottam az Epica írótáborába. A srácok megmutatták az összes dalt, amit írtak, bemutatták a demókat, ami teljesen eltért attól, amit a Vermillion kapcsán csináltam, viszont egészen üdítően hatott rám, hogy a srácokkal is alkothatok. Régóta dolgozunk már együtt, és bizonyos értelemben, amikor elkezdjük írni a dalokat az új albumra, olyan érzés tölt el bennünket, mintha minden egyes album egy új kezdet lenne. Kreatív formában voltam, szuper inspirált és motivált, és nem utolsó sorban magabiztosabb, mint valaha, hiszen azon voltam, hogy a lehető legjobb eredményeket érjem el az új Epica-albummal.” – mesélte, majd azt is hozzátette, hogy miként zajlottak konkrétan a lemez felvételei:

„Öt dalszerző van a bandában, és mindegyikük más-más stílust képvisel, ehhez hűen pedig természetesen egészen eklektikus dalkészlettel rendelkeztünk. Gyakorlatilag már az első héten elkezdtünk dolgozni a dalokon, hiszen, amikor egy dallam megragad, azon határozottan dolgozni kell. A későbbi folyamathoz készítettünk egy kisebb válogatást azokból a dalokból, amelyekről tényleg úgy gondoltuk, hogy megvan bennük a potenciál, hogy sokra vigyék.” – árulta el, majd ekképp folytatta:

„Attól fogva rátértünk az énekes részekre, amiben a producerünk, Joost is részt vett. Tulajdonképpen mindenki az otthoni stúdiójában dolgozott a hangszerelésen, mindenki egyszerre, egy azon helyen dolgozott a dalokon, és ez olyan hatást keltett, mintha a dalok természetesen fejlődnének, ráadásul at is sokkal átláthatóbb volt, hogy mely dalok állnak jól a hangomnak. Persze ilyen formában a helyzet kicsit kaotikussá változott, hiszen mindenki egyszere dogozott, ráadásul teljesen más dalon, mindezt Joost irányítása alatt.” – állítja.  

A végeredmény önmagáért beszél, Simone pedig csak megerősíteni tudja, hogy miben is rejlik pontosan a lemez erőssége:

„Széthajtottuk magunkat az összes létező dallal, de elkerülhetetlenné válik a fájdalmas pillanat, amikor ki kell kiválogatni azokat, amelyek felkerülnek majd az albumra. Mire eljutunk erre a pontra, mindenki talál magának egy személyes kedvencet, noha a legfőbb célunk az volt, hogy egy olyan kohéziós albumot alkossunk, amely képes megmutatni az Epica mind az öt dalszerzőjének erősségét.” – nyilatkozta.

Okkal merül fel a kérdés, hogy a közel 25 éves zenekar milyen tervekkel néz a jövőbe?

„Szeretném, ha továbbra is bejárnánk a világot, persze mindezt olyan ütemben, ami összeegyeztethető a magánéletünkkel, hiszen mindannyian családosak vagyunk, mostanra egészen sok Epica-gyerek van a csapatban, szóval meglátjuk, merre visz az utunk. Egy-két évnek ezelőtt még álmodni sem mertünk arról, hogy egy nap a Metallica előtt léphetünk fel, szóval csakis reménykedni tudunk a jövőt illetően. Igazán hálás vagyok, hogy már a 23. évfordulónkat ünnepelhetjük, sőt már most komoly terveink vannak a 25. jubileumunkat illetően. Már van is néhány szuper tervünk, továbbra is motiváltak vagyunk, szóval folytatjuk, ameddig csak tudjuk.” – árulta el.