Elisa C. Martín – Nothing Without Pain (2022)

„Elisa C. Martín vagyok, A Harcos, és visszatértem...”

By: Sarok Bettina 2022. dec 17.

Boltokba küldte első önálló nagylemezét Elisa C. Martín, aki olyan csapatok éléről ismert mint a Dark Moor, a Fairlyland, vagy a Dreamaker. Az énekesnő elmondása szerint kiadója több mint elégedett volt a kiadvánnyal, aminek becslések szerint egyenesen lelke van, ugyanis a dalok egytől egyig személyes töltetűek, és mély érzelmeket közvetítenek.

Az énekesnő segítségére volt Damien Rainaud (Dragonforce, Baby Metal, Fear Factory) zenész-producer, a gitáron pedig nem kisebb személy játszik, mint Bill Hudson (Doro, Dirkschneider, Northtale, Trans-Siberian Orchestra), ezzel is garantálva a dalok bombasztikus sikerét. A vokalista több kislemezt is megosztott felvezető gyanánt, melyek kivétel nélkül meggyőzték a fanokat. Elisa voltaképp dalok formájában mesél élete különböző szakaszairól, megismerhetjük a félelmeit, a fájdalmait, illetve, hogy ezek összességét hogyan volt képes maga mögé utasítani; mindazonáltal mesél kicsit a szerelemről és a szenvedélyről is.

„Kétség sem fér ahhoz, hogy a Nothing Without Pain a pályafutásom egyik legkülönlegesebb albuma. Minden egyes dalomban megtalálható az életem egy darabja: öröm, félelem, szomorúság, fájdalom, és szerelem – mindezt óriási őszinteséggel. A dalok a szívem legmélyéről jöttek, mindenféle cenzúra vagy egy adott stílus alapja nélkül.” – fogalmazott a katalán énekesnő.

„Ez egy nagyon inspiráló lemez. Biztos vagyok benne, hogy amikor hallgatod, a zene és a szöveg azt érezteti majd veled, hogy bármit képes vagy elviselni. Hogy érdemes újra próbálkozni. Hogy te is ugyanúgy megérdemled a második esélyt, még akkor is, amikor az élet csapást mér rád. Fájdalom nélkül semmit sem lehet legyőzni.” – tette hozzá.

És milyen igaz, a lemezt ugyanis az igen energikus No Fear nyitja, mely tételben hősnőnk arról regél, hogy az életben nincs lehetetlen, még a legkilátástalanabb helyzetből is van kiút, csak találd meg a belső erődet. A dalhoz egyébként készült egy vagány videóklip is, melyben tökéletesen vizualizálva van a szöveg lényege. A Carry On már egy cseppet súlyosabb téma, kőkemény riffekkel, mentes mindenféle tölteléktől, az előbbi dalban ugyanis némiképp a modern elemek is beköszöntek.

A The Winner látszólag a legdallamosabb nótának indul, aztán végül annyi féle dolog keveredik egymást követve-váltva, hogy szinte azon nyomban elveszti a hitelességét az egész nóta. Ha még idén esetleg nem tárták volna elénk az évtized legfájdalmasabb szakítós sztoriját, akkor a spanyol pacsirta most ezt pótolja a The End című dallal. Az énekesnőn téveszthetetlenül érezhető a fájdalom és a keserűség, amit a dalban közvetít, ezüst tálcán teszi a hallgató elé a még mindig vérző szívét, miközben megpróbálja szabaddá tenni magát a benne dúló, múlni nem akaró fájdalomtól.

A The Closer One-ban tetszetős a kórus, a Dear Daddy pedig egyike a súlyosabb tételeknek. Elisa munkássága sosem a keményebb vonalról volt ismert, most azonban minden létezőt kiadott magából, amit eddigi pályafutása során nem sikerült tető alá pakolnia. A No More például az egyik legpörgősebb nóta a lemezen, kegyetlenül őszinte, és szókimondó. A My Land kicsit a dark mooros korszakát idézi, könnyedebb dallamvilág, ami dallamos, a szöveg pedig minden tekintetben fülbemászó és értékes.

A Songfory az egyetlen dal, ami szerintem egyáltalán nem illik a lemezre, mégis megkapjuk kétszer; első körben a lemez közepén, aminek alapból semmi értelme; másodszor pedig a lemez végén, természetesen ezúttal spanyolul. Érdekes, de spanyolul valahogy könnyebben megfogja az embert a nóta, még akkor is, ha közben olyan érzésünk támad, mintha épp egy szappanopera főcímdalát hallanánk.

Mindent összevetve, a Nothing Without Pain nem egy gyenge lemez, sőt, a katalán énekesnő ezúttal olyan oldalát is megmutatta, amit korábban még nem igazán hallhattunk tőle, de most lehetőséget nyitotta arra, hogy megmutassa a keményebb, agresszívabb oldalát. Pazar kezdés első lemeznek, szólóban, noha véleményem szerint érdemes lesz kivárni a folytatást, ami reményeim szerint egy sokkal magasabb szintre emeli majd Elisa visszatérését.