Szeptember 20-án jelent meg a Nightwish tizedik nagylemeze, amely a Yesterwynde elnevezést kapta. A formáció tagjai azóta is rendre az új kiadványt népszerűsítik, amelynek jóvoltából érdekesebbnél érdekesebb interjúk látnak napvilágot.
A kiadvány egyébként az Endless Forms Most Beautiful által kirobbantott emberiség/természet témáját dolgozza fel, amely kettős egyébként a Human. :ꟾꟾ: Nature. című lemez főszereplője is volt, tehát a Yesterwynde egy lemeztrilógiát zár le, amely egy tízéves körforgás végső lehelete. Floor Jansennek sajnos nemcsak a jóból, de a rosszból is kijutott az elmúlt két évben, így, ha valaki, akkor ő különösképpen erős kapcsolatot ápol a dalokkal.
A holland pacsirta most a német Metal Hammernek vallott arról, hogy amikor váratlanul megállapították nála a mellrákot, azon nyomban elhatározta, hogy nyilvánosságra hozza a hírt, de nem azért, hogy sajnálják, hanem sokkal inkább azért, hogy más nők igenis komolyan vegyék a vizsgálatok és a szűrés létfontosságát.
„Ma már teljesen rákmentes vagyok. Azt hiszem, emberként sokat fejlődtem ezáltal – ami nem öl meg, az megerősít. Sosem akartam többet beszélni róla, mint amennyit megtettem, mivel nem akartam, hogy a figyelem középpontjában legyen. Azért hoztam nyilvánosságra a hírt, mivel azt hittem egészséges vagyok, a diagnózis pedig ledöbbentett. Meg akartam győződni arról, hogy más nők komolyan veszik a teszteket, és nem gondolják azt, hogy velük ez nem történhet meg, csupán azért, mert fiatalok és jó formában vannak, vagy mert egészségesen táplálkoznak és rendszeresen sportolnak.” – meséli Jansen, hozzátéve, hogy:
„Én is jó formában voltam, rendszeresen sportoltam, fogytam is néhány kilót, mielőtt a Nightwish-sel elindultunk volna Dél-Amerikába. Ez egy egészen kicsi dolog volt, de nagy hatása volt. Szerencsére nem tudott tovább növekedni, mivel idejében elkapták, máskülönben egy egészen más végkifejlet várt volna rám. A korai felismerés nagyon fontos, ezért is beszéltem róla nyilvánosan.” – vallja.
Az énekesnőt minden idők egyik legjobb metálénekesnőjeként tartják számon, így okkal merül fel a kérdés, hogy ő maga miként tekint a hírnévre?
„Próbálok nem gondolni rá. Sosem terveztem, hogy bárkinek is a példaképe legyek, én csak énekes szerettem volna lenni. Az életemben a zenélés, a dalszerzés, és a fellépés kapja a legtöbb fókuszt. Ha segíteni tudok a rajongóimon azáltal, hogy felszólalok a fontos dolgok mellett, akkor megteszem – legyen szó akár a rákról, vagy, mint a Nightwish esetében, a World Trust Fund-ról, amely egy nagyszerű szervezet, amely Tuomas költői megfogalmazásával élve, segít megőrizni a kertünket.” – osztja meg gondolatmenete egyik fontos állomását, majd hozzátette, hogy:
„Számomra a hírnév olyan, akár a vékony jég. Nem igazán szeretem a munkám ezen részét, ezt inkább meghagyom másoknak, de persze bölcsen is kihasználhatod azt, amikor az emberek piedesztálra emelnek. Ebben benne van egy nagy adag szeretet és bizalom, amit én nyújthatok. Ezért is használom többet a közösségi felületeimet, amióta beütött a járvány: ott egy egészen más oldalamat mutathatom, de a magánéletemet nem szeretném belevonni. A lányaimnak és a családomnak semmi közük ahhoz, hogy a Nightwish énekesnője vagyok, vagy hogy ez mellett szólóművész is vagyok. Szeretném távol tartani a két világot egymástól, és azt hiszem, hogy az emberek ezt eddig tiszteletben tartották.” – nyilatkozta.
