2011-ben robbant a bomba, miszerint személyes okokra hivatkozva távozik a Mägo de Oz fedélzetéről a csapat frontembere, José Andéa. Az énekes 1996 óta erősítette a zenekart, neve szinte egybeforrt a bandával, a dalok pedig történelemmé váltak általa. Hatalmas veszteség volt ez a csapatnak, ám nem estek kétségbe, rögvest új hang után néztek, majd egy évvel később már debütált is a szerencsés újonc, aki Javier Domínguez azaz Zeta lett.

A zenekar tehát már vele rögzítette a 2012-es megjelenésű Hechizos, Pócimas Y Brujería című nagylemezt, majd ezt követően több válogatáslemezt publikáltak, melyekre újra felvettek néhány korábbi dalt, mintegy kiemelve, hogy az énektanárként is elsőosztályú énekes nemcsak az új dalokkal, de már a jól ismertekkel is remekül megbirkózik.

Zeta idén ünnepli tízéves tagságát, melynek során öt nagylemezt, két válogatáslemezt illetve egy koncertlemezt birtokolhat a Mägo de Oz tagjaként; ennek apropóján most összeszedtünk öt olyan meghatározó tételt, melyek egészen biztosan elképzelhetetlenek lennének Zeta orgánuma nélkül, majd ehhez hozzácsaptunk egy olyan dalt, amit magasabb szintre emelt.

1. Ira Dei (Ira Dei - 2019)

2019-ben dobták piacra Ira Dei című lemezüket, mely által visszakanyarodtak a gyökereikhez és újfent előhívták a rockoperás oldalukat. Az Ira Dei egyike a legprecízebben kidolgozott Mägo-tételeknek, ugyanakkor erősen kritikus a modern világgal szemben. Zeta hatalmas bravúrokat mutat be az ének terén, egyaránt hallhatunk tőle karcosabb és mélyebb témákat, de akár úgyis fogalmazhatunk, hogy mindazt amit karrierje során egyenként tett le az asztalra, azt most közel húsz perc alatt egy kalap alatt kipaszírozta. (A lemezről ITT írtunk bővebben)

2. Bandera Negra (Bandera Negra - 2021)

A pandémia során került rögzítésre a Mägo tizenötödik nagylemeze, ami első sorban a bulizás első számú nagyköveteként szuperál. Mind Zeta mind Patri kifogástalan munkát végeztek a dalokkal, azonban nem lenne Mägo a Mägo ha nem lenne legalább egy olyan dal, ami mindent maga mögé söpör. Közel tíz percnyi izgalom söpör végig az album névadójaként szolgáló nótán, melyben ismét fültanúi lehetünk Zeta rendkívüli tehetségének, aki sokadszorra bizonyította: megérdemelten került a bandába! (A Bandera Negráról ITT olvashatsz)

3. Hechizos Pócimas Y Brujería (Hechizos Pócimas Y Brujería - 2012)

Meglehet, hogy a véletlen műve, hogy a lemezek címadói tartalmazzák a legtöbb információt, mely nóták nemcsak szövegileg terjedelmesek, de a hangszerelés szempontjából is igen sokrétűek. A Hechizos Pócimas Y Brujería nemcsak Txus di Fellatio zsenialitását emeli ki mint dalszerző, de arra is tanúbizonyságot ad, hogy Zeta elképesztően bánik az érzéki balladákkal, melyek sokkal inkább előtérbe hozzák hol lágy, hol pedig igen karcos hangszínét.

4. La Cantiga De Las Brujas (Ira Dei – 2019)

A szóban forgó apróság minden tekintetben a zenekar legvadabb szerzeménye, és nem csupán azért, mert Diva Satanica vendégeskedik benne, hanem mert minden egyes pillanata aranyként csordogál a nagyérdemű hallójárataiban. Lassú, könnyed hangvétellel indul, ehhez mérten pedig Zeta is legérzelmesebb hangszínével köszön be; majd amikor teljes mértékben bevadul a szerzemény, olyan hangok jönnek elő belőle, melyekre korábban még nem volt példa, ezzel pedig újabb szintre emeli a már így is ékes történelmüket.

5. Si Supieras (Ilussia - 2014)

A Si Supieras című dalt gyakorlatilag a mesterek karneváljaként lehetne legszebben felcímkézni, hiszen Txus di Fellatio a balladák koronázatlan királya. Az egykori Real Madrid kapusnak rendkívüli érzéke van az érzelmes dalok szerzéséhez, gondoljunk csak a fent már említett Hechizos Pócimas Y Brujeríára, az új lemezen helyet kapott Nunca Te Fallare nevezetű tételre, vagy ott van még a Desde Mi Cielo és a Siempre is – csak, hogy valóban néhány példával éljünk.

Érdekesség, hogy a Mistery címmel a dalnak készült egy angol nyelvű változata is, amit demóváltozatban érhet el a hallgató, viszont tény és való, hogy a spanyolnak is megvan a maga varázsa.

+1 Gaia (Diabulus In Opera - 2017)

Habár maga a nóta 2003 óta a fanok egyik kedvence, nem kétség, hogy Zeta csatlakozása óta mégis más szemmel tekint rá a közönség. 2017-ben dobták piacra Diabulus In Musica című koncertlemezüket, amit a mexikóvárosi arénában rögzítettek szimfonikus zenekarral és kórussal kiegészülve. A Mägo igyekezett a legsikeresebb dalaival felépíteni a show-t, ami minden tekintetben szemet és fület gyönyörködtető végeredményt hozott.

Hosszú idő után a Gaia című dal is helyet kapott a koncertlemezen, a kórus és a szimfonikus zenekar pedig valósággal új életet lehelt a tételbe, nem beszélve Zetáról, aki olyan színtű profizmussal zsonglőrködik hangról hangra, hogy egyszerűen le kell borulni előtte. Érdemes különös figyelmet fektetni a nóta legvégére, hiszen akkora fejhangot visít az aprócska mikrofonba, hogy attól tényleg a padlón keresi az állát az ember.