Minden létező módon tarol a Visions Of Atlantis vadonatúj lemeze, a Pirates II – Armada. A formáció még nyáron adta ki az újdonságot, amely azonnal beváltotta a hozzá fűzött reményeket, és csodaszép sikerkekkel gazdagította az immáron nemzetközivé avanzsálódott bandát.
Clémentine Delauney ezúttal a FaceCulture-nek nyilatkozott a lemezről, és többek között arról is, hogy miként sikerült zenekarként fejlődniük. Mint kiderült, Clémentine és duettpartnere, Michele Guaitoli nem hiába alkot remek párost a banda élén, ugyanis a felek nagyon szoros barátságban állnak egymással, olyannyira, hogy gyakran mutogatnak, illetve ajánlanak egymásnak lemezeket, leginkább olyanokat, amelyek valamiért eddig kimaradtak a másik érdeklődéséből.
Így esett meg, hogy Clémentine most bevallotta, hogy anno óriási haragot táplált a Nightwish iránt, miután a finn zenekar (2005. október 21-én) nyílt levélben bocsátotta el a bandát alapító Tarja Turunen énekesnőt, majd két évvel később kiadták a Dark Passion Play című elmezüket, amelyen már Anette Olzon énekelt.
„Michele nagyon szereti a Dark Passion Play-t a Nightwish-től. Jól emlékszem mennyire dühös voltam a zenekarra, amikor kiadták, az énekesnő váltás miatt meg sem hallgattam, mivel nagyon ragaszkodtam Tarja hangjához. Persze akkoriban még nagyon fiatal voltam, nemigazán törődtem a lemezzel, az idő viszont repül, az ember pedig elfelejt dolgokat.” – boncolgatja vallomását a francia pacsirta, akinek egyébként volt szerencséje egy színpadon állni Tarjával.
„Az Imaginaerum-ot imádtam, de teljesen megfeledkeztem a Dark Passion Play-ről, szóval nem is olyan rég, azt hiszem tavaly, Michele mutatott róla néhány számot, és ez egy őrületes felfedezés volt számomra, nagyon tetszett. Nyilván nem lehet mindent meghallgatni, de hála Michele-nek a korai power metal darabajit is megismerhettem, mint például a korai Gamma Ray, vagy a korai Blind Guardian zenéjét, amely bár hangzásban nem feltétlenül szólít meg, viszont határozottan saját hatással bír a power metalban.” – tette hozzá.